1. Ügytípus megnevezése
2. Eljáró szerv
3. Illetékesség
4. Illetékes ügyintéző(k)
5. Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok
6. Útmutató
7. Tájékoztató
8. Ügyintézés határideje
9. Az eljárásában az ügyfelet megillető jogok, az ügyfelet terhelő kötelezettségek
10. Adatkezelés, az ügyfelet megillető adatvédelmi jog
11. Hatályos jogszabályok
Elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás.
Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Informatikai Szabályozási Igazgatóság
Cím: 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
Levelezési cím: 1525 Budapest, Pf. 75
Telefon: (+36-1) 457-7390
Telefax: (+36-1) 457-7210
Ügyfélszolgálat: 1133 Budapest, Visegrádi u. 106.
Ügyfélfogadási idő: Hétfő:8.00-12.00, Szerda: 13.00-16.00, Péntek: 8.00-12.00
Országos
Telefon: (+36-1) 457-7280; (+36-1)457-7961
5. Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok
A hatóság által meghatározott „Kéretlen hirdetést bejelentő űrlap” hiánytalan kitöltése és postai vagy elektronikus úton való beküldése, illetve személyes benyújtása. Az űrlapot elektronikus kitöltés és beküldés céljából a hatóság Internetes honlapján közzéteszi, illetve igény esetén ügyfélszolgálatain papíralapú dokumentumként biztosítja. Felhívjuk figyelmét, hogy az űrlap elektronikus beküldéséhez ügyfélkapu-azonosítóval kell rendelkeznie!
Az elektronikus hirdetések küldésével kapcsolatos előírásokat és az ezek megsértése esetén alkalmazandó eljárás feltételeit a többször módosított, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.), valamint 2008. szeptember 1. óta a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) írja elő.
Az Ekertv. hatálya a Magyar Köztársaság területéről nyújtott, valamint a Magyar Köztársaság területére irányuló információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra terjed ki.
A Magyar Köztársaság területére irányuló szolgáltatásnak a fennálló gyakorlat szerint azt az elektronikus hirdetést kell tekinteni, amely esetében a feladó, a tárgy és a tartalom, valamint a nyelv együttes vizsgálata erre utal. Nem terjed tehát ki az NHH hatásköre az ismeretlen, idegen nyelvű feladó, idegen nyelvű, pl. gyógyszerhirdetést tartalmazó hirdetésére.
Fogalommeghatározások:
Elektronikus hirdetés: bármely információs társadalommal összefüggő szolgáltatás vagy - a beszédcélú telefonhívás kivételével -elektronikus hírközlés útján közölt:
a) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. §-ának d) pontja szerinti reklám, vagy
b) társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoztatás.
Elektronikus hirdetésnek minősül az olyan közlés is, amelynek célja kizárólag a Grt. 6. §-ának (1) bekezdésben előírt hozzájárulás kérése.
Önmagában nem minősül elektronikus hirdetésnek
a) vállalkozás, egyéb szervezet vagy személy tevékenységéhez közvetlen hozzáférést lehetővé tevő információ közlése, különösen a domain név vagy az elektronikus levelezési cím,
b) vállalkozás, szervezet vagy személy árujára vagy arculatára vonatkozó, a vállalkozástól, szervezettől vagy személytől független közlés, különösen abban az esetben, ha a közlés anyagi ellenszolgáltatás nélkül történik.
Reklám [Grt. 3. § d) pont]: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.
Elektronikus hirdető: akinek érdekében az elektronikus hirdetést közzéteszik, illetve aki a saját érdekében az elektronikus hirdetés közzétételét megrendeli.
Elektronikus hirdetési szolgáltató: aki önálló gazdasági tevékenysége körében az elektronikus hirdetést elkészíti, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt.
Elektronikus hirdetés közzétevője: aki az elektronikus hirdetés közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével az elektronikus hirdetést megismerhetővé teszi. Nem minősül elektronikus hirdetés közzétevőjének az a közvetítő szolgáltató, aki kizárólag az Ekertv. 2. § la)-lb) és ld) pontjában meghatározott információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal járul hozzá az elektronikus hirdetés megismerhetővé tételéhez.
A Grt. 6. § (1) bekezdése, illetve az Ekertv. 14. § (5) bekezdése alapján természetes személy címzettnek közvetlen megkeresés módszerével, elektronikus levelezés, vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján csak akkor küldhető elektronikus hirdetés, ha ahhoz előzetesen és egyértelműen, a Grt. 6. § (3) bekezdése szerinti módon hozzájárult. A hozzájárulásokról az elektronikus hirdetőnek, az elektronikus hirdetés közzétevőjének, illetve az elektronikus hirdetési szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. A címzett a hozzájárulását bármikor, indoklás nélkül és ingyenesen visszavonhatja, erre mind postai úton, mind elektronikus levélben lehetőséget kell számára biztosítani.
Az elektronikus hirdetésre vonatkozó fenti szabályok megsértése esetén a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (Informatikai Szabályozási Igazgatóság) jár el, mint elsőfokú hatóság (a továbbiakban: NHH). Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás eredményeképpen hozott határozat ellen a Hatóság Tanácsának elnökéhez lehet fellebbezni.
A törvény 2008. évi módosítása következtében az NHH csak a természetes személyek által benyújtott kérelmek alapján, a természetes személyek részére küldött kéretlen hirdetések esetében folytatja le az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárást.
Az eljárás lefolytatására az Ekertv-ben jelölt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni.
Az NHH az eljárás során tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Ennek érdekében:
• nyilatkozattételre hívja fel a kéretlen elektronikus hirdetés küldőjét, valamint szükség esetén kötelezi a jogszabálynak való megfelelőség bizonyítására;
• további adatokat kérhet a kérelmezőtől;
• adatszolgáltatás céljából megkereshet más hatóságot vagy elektronikus hírközlési szolgáltatót.
Az NHH a Ket.-ben meghatározott feltételek esetén, ideiglenes intézkedés útján már az eljárás során is megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását (illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését).
Az NHH a tényállás megfelelő tisztázását követően határozatban állapítja meg a jogsértés megtörténtét vagy meg nem történtét és erről tájékoztatja az ügyfeleket.
Az NHH által a jogsértés megállapítása esetén alkalmazható szankciók elsősorban:
• a jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése;
• a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása;
• 50.000 – 500.000 Ft elektronikus kereskedelmi bírság kiszabása.
7. Tájékoztató
Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás kérelem alapján, vagy (bejelentés, illetve saját hatáskörben észlelés nyomán) hivatalból indulhat.
A kérelemnek az a joghatása, hogy a kérelmező ügyfél lesz és megilletik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (Ket.) meghatározott ügyféljogok, ebben az esetben a felügyeleti eljárás lefolytatása kötelező. Kérelem alapján a hatóság azt vizsgálja, hogy a konkrét, kérelemben megjelölt elektronikus hirdetés vonatkozásában az elektronikus hirdető/ a hirdetés közzétevője/ a hirdetési szolgáltató rendelkezett-e a természetes személy kérelmező ahhoz való előzetes, egyértelmű és kifejezett hozzájárulásával,hogy elektronikus elérhetőségére elektronikus hirdetését elküldje.
Bejelentés esetén a hatóság mérlegeli, hogy indít-e hivatalból hatósági ellenőrzést, vagy - az abban feltárt jogsértések határidőn belüli orvoslásának elmaradása, illetve súlyos jogsértés valószínűsíthetősége esetén - felügyeleti eljárást. A bejelentő ezekben az esetekben nem minősül ügyfélnek, így az ügyfél jogai sem illetik meg. Amennyiben az NHH hatósági ellenőrzés, vagy felügyeleti eljárás hivatalból történő megindítása mellett dönt, akkor nem azt vizsgálja, hogy az elektronikus hirdető/ a hirdetés közzétevője/ a hirdetési szolgáltató a konkrétan megjelölt elektronikus hirdetés elküldéséhez rendelkezett-e a bejelentő előzetes hozzájárulásával, hanem az eljárás alá vont ügyfél elektronikus hirdetéssel kapcsolatos gyakorlatát, a vonatkozó követelmények megtartását - általánosságban.
Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, illetve ilyen ügyben bejelentést az erre a célra szolgáló „Kéretlen hirdetést bejelentő űrlap” segítségével lehet benyújtani. Az űrlap elérhető az NHH Hivatalának Ügyfélszolgálatain, illetve elektronikusan is kitölthető az NHH honlapján. Az űrlap benyújtható postai úton (NHH Hivatala Informatikai Szabályozási Igazgatóság, 1525 Budapest, Pf.: 75.) vagy személyesen az NHH Hivatalának Ügyfélszolgálatain. Az elektronikus űrlap beküldése az Ügyfélkapun keresztül történik, ezért felhívjuk figyelmét, hogy az űrlap elektronikus beküldéséhez ügyfélkapu-azonosítóval kell rendelkeznie! Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet a sérelmezett hirdetés közzétételét követő egy éven belül lehet benyújtani. A kérelmező/ bejelentő az űrlapon nyilatkozhat arról is, hogy az adott ügyben a Hatóság a hivatalos iratokat számára milyen úton küldje meg. Amennyiben az elektronikus utat választja, akkor a Hatóság az iratokat hiteles elektronikus dokumentumként, elektronikus aláírással ellátva küldi el számára. Az átvételhez ekkor az Ügyfélkapu útján elvégzett azonosítás szükséges.
Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos hatósági ellenőrzés/ felügyeleti eljárás az elektronikus levélben, rövid szöveges üzenetben (SMS), MMS-ben, telefaxon és egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján, vagy – a beszédcélú telefonhívás kivételével – elektronikus hírközlés útján küldött elektronikus hirdetések esetén folytatható le.
A kérelemre induló eljárásban a kérelmezőnek meg kell adni a Ket. által előírt, valamint a Hivatal számára a tényállás felderítése érdekében szükséges adatokat. Ennek a hatóság által meghatározott űrlap megfelelő kitöltésével tehet eleget a kérelmező. Az eljárás során a hatóság a hirdető, illetve más ellenérdekű ügyfél (hirdetés közzétevője, hirdetési szolgáltató) részére a kérelmező nevét, valamint azt az elektronikus levelezési címét/ telefonszámát küldi meg, amelyre az elektronikus hirdetést küldték, mivel a hirdető ezek alapján tudja ellenőrizni és igazolni, hogy megtartotta-e az elektronikus hirdetések küldésére vonatkozó rendelkezéseket. A kérelmező lakcímét, egyéb személyes adatát a hatóság egyik esetben sem továbbítja a hirdetőnek.
Az eljárás megindítására vonatkozó kérelem illetékköteles, az illeték mértéke az úgynevezett általános tételű eljárási illeték, amely jelenleg 2.200.- Ft. Az illetéket - amennyiben a kérelmet elektronikus űrlapon nyújtják be: banki átutalással, vagy a postákon beszerezhető "Magyar Államkincstár Eljárási Illetékbevételi Számla" feliratú postai készpénzátutalási megbízás (sárga csekk) használatával a Magyar Államkincstár eljárási illetékbevételi számlájára (10032000-01012107) kell megfizetni. Az átutalás "közlemény" rovatában, illetve a készpénzátutalási megbízás "befizetőazonosító" rovatában fel kell tüntetni az elektronikus érkeztető azonosítót (érkeztetőszámot), amelyet a jelen levél első bekezdésében megtalál. Emellett ezt az azonosítót az elektronikus űrlap sikeres beküldését követően a rendszer a böngésző ablakban is megjelenít, illetve - amennyiben az ügyfél az ügy főbb adatairól értesítést kért - az automatikusan elküldött visszaigazoló elektronikus levélben is feltünteti. Amennyiben a kérelmet papíralapú űrlapon, postai úton, vagy személyesen a hatóság ügyfélkapcsolati pontjain nyújtják be, akkor az illetéket illetékbélyeg formájában kell megfizetni. Nem kell az eljárási illetéket megfizetnie annak, aki személyében illetékmentes, vagy annak, akit erre vonatkozóan az eljáró hatóság - erre irányuló kérelme alapján - kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján költségmentességben részesített. Amennyiben a kérelmező illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és a költségmentesség megadását sem kéri, a hatóság a Ket. 31. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az eljárást megszünteti. Bejelentés esetén az illetéket nem kell megfizetni.
Kérelem benyújtásakor az NHH a kérelmet megvizsgálja, és a fenti feltételeknek nem megfelelő, vagy hiányos kérelem benyújtóját 5 munkanapon belül határidő tűzésével a hiányok pótlására szólítja fel. Amennyiben az NHH megállapítja, hogy a kérelem a hiánypótlást követően sem felel meg a fenti követelményeknek, vagy a hiánypótlási határidő eredménytelenül telt el, akkor a felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet elutasítja és erről a kérelmezőt írásban értesíti.
A hatóság a kérelmet 5 munkanapon belül érdemi vizsgálat nélkül utasítja el végzésében, ha:
- arra nincs hatásköre vagy nem illetékes (és a kérelem áttételének nincs helye);
- a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy;
- a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul;
- a kérelem elkésett (a jogszabályban meghatározott egy éves határidő letelte után terjesztették elő);
- a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta.
Bejelentés esetén az NHH elsőként azt vizsgálja, hogy a bejelentett elektronikus küldemény vonatkozásában rendelkezik-e hatáskörrel. Amennyiben nincs hatásköre, mert
- a kifogásolt elektronikus hirdetést nem természetes személy elektronikus elérhetőségére továbbították, vagy
- a kifogásolt elektronikus hirdetés esetében a hirdető/ a hirdetés közzétevője/ a hirdetési szolgáltató nem magyarországi személy vagy szervezet, és a hirdetés nem is kifejezetten Magyarország területére irányul (például idegen nyelvű), vagy
- olyan kéretlen üzenet, amely nem minősül az Ekertv. által definiált elektronikus hirdetésnek (például a vírusok által küldött, vagy az úgynevezett adathalász /phishing/ levelek, az elektronikus levelező-, tartalom- és vírusszűrő rendszerek által /olykor hibásan/ generált automatikus üzenetek, vagy a lánclevélszerűen terjedő „vicces” képek, videók, vagy éppen téves információk /hoax/),
az NHH a bejelentést tovább nem vizsgálja, a bejelentőnek a bejelentés fogadásáról, a hatáskör hiányáról, és annak okáról értesítést nem küld.
Amennyiben az NHH a bejelentett elektronikus hirdetés kapcsán rendelkezik hatáskörrel, mérlegelés során hozott döntése alapján hivatalból hatósági ellenőrzést vagy felügyeleti eljárást indíthat, különösen akkor, ha például:
- egyetlen hirdetővel szemben több bejelentőtől is érkezik bejelentés;
- olyan hirdetővel szemben érkezik bejelentés, akivel szemben a hatóság már korábban folytatott elektronikus hirdetéssel kapcsolatos hatósági ellenőrzést vagy felügyeleti eljárást;
- a bejelentések, vagy a hatóság rendelkezésére álló más információk alapján valószínűsíthető, hogy súlyos, vagy tömeges jogsértés történt;
- a hatóság tudomására jutott információk alapján egy-egy gyakrabban jelentkező konkrét probléma, vagy kifogásolható gyakorlat megvizsgálása indokolt.
Amennyiben az NHH a bejelentett elektronikus hirdetés kapcsán rendelkezik ugyan hatáskörrel, de hatósági ellenőrzés vagy felügyeleti eljárás megindítása a bejelentés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján nem indokolt, erről a hatóság a bejelentőt értesíti.
Ha a kérelem megfelel a jogszabályban foglalt követelményeknek, illetve, ha fentiek alapján a bejelentés kapcsán hatósági ellenőrzés vagy felügyeleti eljárás indokolt, az NHH annak megindításáról írásban értesítést küld mind a kérelmező/ bejelentő, mind pedig az ellenérdekű fél (az elektronikus hirdető/ a hirdetési szolgáltató/ a hirdetés közzétevője) részére, amelyben tájékoztatja az ügy főbb adatairól, iktatószámáról, az ügyintéző elérhetőségéről. Ezenkívül a kérelemre indult eljárásokban az ellenérdekű felet határidő tűzésével arra hívja fel, hogy igazolja a kérelmezőtől származó előzetes hozzájárulást az ügyben szereplő elektronikus hirdetés elküldéséhez, valamint felszólítja a Grt.-ben foglalt, az elektronikus hirdetésekkel kapcsolatban hozzájáruló nyilatkozatot tett személyekről vezetett nyilvántartás ügyben releváns részének benyújtására. A hivatalból indult ügyekben a felhívás szerint az elektronikus hirdetőnek/ a hirdetés közzétevőjének/ a hirdetési szolgáltatónak nyilatkoznia kell az általa követett elektronikus hirdetési gyakorlatról, valamint arról, hogy hogyan tartja be a Grt., illetve az Ekertv. vonatkozó szabályait ennek során. Az érintettek nyilatkozatai mellett a hatóság más bizonyítási eszközöket is felhasználhat a tényállás felderítésére.
Kérelemre indult elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás esetén, amennyiben az ellenérdekű fél a határidőn belül nem nyilatkozik, az az eljárás lefolytatásának nem akadálya. Ekkor az NHH a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. A határozat ellen fellebbezésnek van helye (az eljárás során hozott végzések ellen általában csak az érdemi határozat elleni fellebbezésnek van helye). Hivatalból indult elektronikus hirdetéssel kapcsolatos hatósági ellenőrzés vagy felügyeleti eljárás esetén amennyiben az ellenérdekű fél a határidőn belül nem nyilatkozik a Ket. 61. § (1) bekezdése alapján eljárási bírság kiszabásának van helye. Az eljárási bírság legkisebb összege ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint.
Az NHH eljárásaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezései alkalmazandók. A hatóság érdemi határozatát a kérelem előterjesztésétől számított 22 munkanapon belül köteles meghozni.
Ezt a határidőt a Ket. 33. § (7) bekezdése alapján az eljáró hatóság vezetője indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 22 munkanappal meghosszabbíthatja, melyről értesíteni kell az ügyfeleket és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.
A Ket. 33. § (3) bekezdés értelmében az eljárási határidőbe nem számít be:
- a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
- a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
- a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
- a szakhatóság eljárásának időtartama,
- az eljárás felfüggesztésének időtartama,
- a Ket. 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
- a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
- a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
- az ügygondnok kirendelésére irányuló eljárás időtartama,
- a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
- a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.
Az érdemi határozat elleni fellebbezést a döntés közlésétől számított 10 munkanapon belül kell előterjeszteni.
9. Az eljárásában az ügyfelet megillető jogok, az ügyfelet terhelő kötelezettségek
Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárásban csak a kérelmező minősül ügyfélnek, a bejelentő nem. Az ügyfelet a Ket. szerinti jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, amelyek magukba foglalják az eljárási alapelvekhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket (pl.: az egyenlőséghez, ügyeik indokolatlan megkülönböztetés és a részrehajlás nélküli intézéséhez való jog, tisztességes ügyintézés, jóhiszemű eljárás, stb.), valamint az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket (pl.: nyilatkozattételhez való jog vagy annak megtagadása, a bizonyítékok megismeréséhez való jog, igazolási kérelem előterjesztéséhez való jog határidő-mulasztás esetén, stb.). Ugyanakkor a kérelmezőt terhelik az ügyfél kötelezettségei is, így mindenekelőtt az eljárási illeték megfizetésének kötelezettsége. A bejelentő nem minősül ügyfélnek, így az ügyfél jogai sem illetik meg, kötelezettségei sem terhelik
10. Adatkezelés, az ügyfelet megillető adatvédelmi jog
A hatóság köteles gondoskodni az eljárás során megismert, törvény által védett titok (a továbbiakban: védett adat) és a hivatás gyakorlásához kötött titok (a továbbiakban: hivatásbeli titok) megőrzéséről és a személyes adatok védelméről. A hatósági eljárás tartama alatt - különösen az iratokba való betekintés engedélyezésénél, a tárgyalás során, a döntés szerkesztésénél és a döntésnek hirdetményi úton való közlésénél - a hatóság gondoskodik arról, hogy a védett adat és a hivatásbeli titok ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen. Az adat védelmére vonatkozó szabályok megtartása nem vezethet a jogorvoslathoz való jog korlátozásához.
Az eljárásban a „titkos” adatkezelésre nincs mód, a „bizalmas” adatkezelésre pedig csak bizonyos korlátok között. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény az ügyfelek részére biztosított jogaiból következően a kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű fél jogosult megismerni a kérelmező nevét és azt az elektronikus levelezési címet/telefonszámot, amelyre a kifogásolt elektronikus hirdetések kiküldésre kerültek, hiszen e nélkül nem volna módja bizonyítani azt, hogy rendelkezett-e előzetes és egyértelmű hozzájárulással a részéről ahhoz, hogy elektronikus hirdetést küldjön. Más személyes adatot az eljárásban a hatóság az ellenérdekű ügyfélnek nem ad ki. Amennyiben egy bejelentés nyomán hivatalból eljárás indítására kerül sor, a bejelentő bejelentésében nyilatkozhat úgy, hogy természetes személyazonosító adatait a hatóság más személyeknek ne adja át, ebben az esetben azokat csak az ügyben eljáró hivatalos személyek ismerik meg.
Az elektronikus űrlap benyújtásakor kért természetes személyazonosító adatokat a hatóság a központi elektronikus kormányzati szolgáltató rendszer (magyarorszag.hu) számára továbbítja a személyazonosság ellenőrzése céljából. Az ügyfél által az elektronikus űrlap beadása során a központi rendszernek megadott ügyfélkapu azonosítót és jelszót a hatóság nem ismeri meg, csak a személyazonosság-ellenőrzés eredményét kapja.
A hatóság törvény eltérő rendelkezése hiányában jogosult az eljárás lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok megismerésére és kezelésére.
A hatóság az eljárás során a birtokába került védett adatot, hivatásbeli titkot, továbbá személyes adatot - az ugyanazon ügyben folyó, e törvényben szabályozott eljárások kivételével - csak akkor továbbíthat más szervhez, ha ezt törvény megengedi, vagy ha az érintett ehhez hozzájárult.
2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól
| © Nemzeti Hírközlési Hatóság 2006 Minden jog fenntartva |
Cím: 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. | Levélcím: 1525. Pf. 75 | Tel.: 06 1 457 71 00 | Fax: 06 1 356 55 20 |
